ELVÁLT SZÜLŐK ÉS MOZAIKCSALÁDOK KLUBJA

„A tárgyalások akkor lesznek gyümölcsözők, ha mindkét fél elismeri, hogy a másik félnek is lehetnek jogosak a követelései.”/Malhotra/

Mi a mediáció?

Indulatoktól terhes légkörben élünk nap, mint nap. Érzelmi kapcsolatainkra, családi kötődéseinkre ugyanakkor nagyobb szükségünk lenne, mint bármikor. Azt látjuk, hogy a párkapcsolatok egyre labilisabbak, a családi konfliktusok éleződnek, a válások száma nő, a gyermekek sérülnek.

Az emberi kapcsolatok velejárója a konfliktus. Családban, iskolában, munkahelyen, párkapcsolatban, üzleti életben, politikában, mindenhol jelen van. A különbségek abban mutatkoznak meg, hogyan kezeljük konfliktusainkat. Ha képesek vagyunk tárgyalni a másik féllel, akkor a kapcsolatunk épülni fog, ha harcolni tudunk csak, romboljuk kapcsolatainkat. Van, aki mindezt tudja, de külső segítség nélkül nem képes megvalósítani. Ilyenkor kell a közvetítő, a mediátor, aki segít egyezségre jutni.

A mediáció tulajdonképpen egy alternatív konfliktuskezelési módszer. A mediátor, mint független, semleges harmadik személy segíti a felek közötti kommunikációt és lehetőséget teremt, hogy a felek közös megegyezéssel tudják megoldani problémájukat. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. A mediáció nem a jogok és kötelességek, hanem a valódi igények és érdekek mentén működik. A mediációs folyamat közös egyetértésen alapul. Magánjellegű és bizalmas. A felek önként vesznek részt a folyamatban. A konfliktus feloldása és a megegyezés teljes mértékben a felek kezében van, az eljárási feltételeket a mediátorral együtt szabadon választják meg.
A mediáció közvetlen haszna az adott konfliktus békés megoldása mellett az, hogy új vitarendezési stílusra is tanít, hogy miként lehet az érdekeinket kifejezni, úgy egyezkedni, hogy a másiknak is jó legyen a megoldás, és minden fél számára megérje az önként vállalt megállapodás betartása. Nem elhanyagolható, hogy a lehetséges jogi eljárásokkal szemben itt a felek saját maguk döntenek, saját problémájuk megoldásában, s nem általuk befolyásolhatatlan jogi és egyéb szabályokhoz kell igazodniuk. Az egész mediáció rövidebb lefolyású (általában néhány ülésből álló) folyamat a perekhez viszonyítva: s az sem mellékes szempont, hogy a perköltségekhez képest jóval kisebb anyagi ráfordítást igényel.

A mediátor feladata:
A mediátornak semleges harmadik félként az a dolga, hogy a konfliktusban lévő felek között megindítsa, majd kézben tartsa a kommunikációt. A tárgyalás folyamatát irányítsa, igyekszik a felekkel a másik fél álláspontjának okait, hátterét megértetni, az indulatokat csökkenteni, a vitát racionális alapokra helyezni. Hozzásegíteni a feleket ahhoz, hogy kifejezzék aggodalmaikat, megfogalmazzák a vitás kérdéseket, meghallgassák egymás álláspontját, kifejezhessék egyéni és közös érdekeiket, felismerjék és elismerjék a különbségeket, válaszoljanak egymás panaszaira, és olyan megoldásokat találjanak, amely mindkét fél szükségletét, kívánságát a lehető legjobban kielégíti.
A mediátor eljárása során nem ítélkezik, és nem kényszerít a felekre olyan megoldást, melyet közös akarattal elfogadni nem tudnak. A mediátor elősegíti a felek kommunikációs kapcsolatát, segíti a kölcsönösen elfogadható megoldás kidolgozását.
A mediáció során az érzelmeknek hangsúlyos szerep jut. A békés lezáráshoz szükség van az érzelmek tisztázására, a sérelmek oldására. Így jöhet létre olyan közös megegyezés, amelyet mindkét fél betart majd.

A mediációban a felek segítséget kapnak:

Mikor célszerű mediátorhoz fordulni?
Leginkább akkor, amikor két vagy több fél között érdekellentét vagy nyílt konfliktus támad, és a résztvevők nem tudják konstruktívan vagy belátható időn belül megoldani a vitát. Valamint akkor, amikor szükség van a kapcsolatra, a további együttműködés fenntartására.
Ilyen helyzet alakulhat ki például, amikor

Ezekben az esetekben kiutat jelenthet, ha egy pártatlan harmadik személy, aki segíti a vitázókat, hogy megegyezésre jussanak.

Miben segít a mediáció folyamata?

A mediáció menete:
Amikor a felek eldöntik, hogy mediátor segítségét kérik, az első lépésben megállapodást kötnek az eljárásról: a mediátor mindkét féllel előkészítő tárgyalást folytat. A következő alkalommal már mindkét fél jelen van, s itt egy háromórás ülésen akár már megállapodás is születhet. Komolyabb, összetettebb esetekben több tárgyalás szükséges. A mediátort végig titoktartás kötelezi. Az esetek több mint 80 százalékában megállapodás születik, ami azt jelenti, hogy mindkét fél számára elfogadható és méltányos a végeredmény, szemben a perrel, ahol egyik vagy másik fél előnyére döntenek, így valamelyik fél mindig vesztes. A megállapodásról írásos anyag készül, amit a felek átnéznek, ellenőriznek, végül mindketten aláírnak.
Míg a bíróság a múlttal foglalkozik, az ebből levont következtetések alapján ítélkezik, addig a mediáció rövid és hatékony ülésein a jelen és a jövő kérdései kapnak hangsúlyt, kereteiről a felek közösen, felelősen döntenek. Sőt, akár maga a válás is megelőzhető ezzel a módszerrel, hiszen létezik a problémákat feloldó párkapcsolati mediáció is.
A válási, a párkapcsolati és a kamasz mediáció más és más módszerekkel működik, így menetük is eltérő.

Mediációval jó példát mutathatunk a gyerekeinknek abban, hogyan kell az élet nehéz helyzeteit kezelni, egymást tiszteletben tartani, de nem áldozattá válni.

Tűnjünk ki a többiek közül azzal, hogy elkerüljük a vitát, amelyekben a legtöbben fejest ugranak.

Mediációs területeim: